Vakfolt Podcast

Varga Ferenc, a Filmklub podcast műsorvezetője tér vissza hozzánk, hogy egy hiányosságát pótolja: ez a Mikey and Nicky 1976-ból, Elaine May harmadik filmje, John Cassavetes és Peter Falk főszereplésével. A beszélgetést Elaine Mayjel kezdjük, és visszamegyünk egészen a Broadway-komikusi kezdetekig. Mitől volt különleges a párosuk Mike Nicholsszal? Miért vált el az útjuk? És megvizsgáljuk a csupán négyfilmes munkásság kurta véget érését is. Vajon miért hagyta abba a filmezést a rendezőnő négy film után? És miért telt el több mint tíz év a harmadik és a negyedik filmje (Ishtar) között? A Mikey és Nicky gengszterfilmes stílusát és a két főszereplő jellemét is kitárgyaljuk: van-e Peter Falk vagy John Cassavetes karakterének szerethető tulajdonsága? Milyen lett volna Charles Grodin, mint Nicky? Hogyan használja az improvizációt Elaine May? Miért került folyton szóba az Aljas utcák? Kibeszéljük a pusztító finálét is, hátha meg tudjuk fejteni Peter Falk motivációit. Linkek A Filmklub podcast a Facebookon és a Patreo

Rácz Viktória visszatért, hogy az egyik kedvenc filmjét nézzük meg a héten. Mi pedig visszatérünk ismét Hollywood reneszánszához, a hetvenes évek feltörekvő rendezőinek szerzői filmjeihez. Robert Altmantól a Nashville a témánk 1975-ből. Milyen élmény volt először látni a Nashville-t? Hogyan kezel egyszerre huszonnégy főszereplőt Robert Altman? Hogyan mesél a többszörösen traumatizált Amerikáról a könnyed, zenés műfajú Nashville? Kik a legviccesebb szereplők? Elmerülünk a kedvenc karaktereinkben, Keith Carradine tépelődő macsójától Lily Tomlin cserbenhagyott családanyájáig, de legalább ennyit időzünk a Barbara Jeant játszó Ronee Blakley-n is. Joan Tewkesbury forgatókönyvéről is beszélünk, és megpróbáljuk kitalálni, melyik jeleneteket ihlették valós események. Linkek Viki cikkei a Filmtekercsen A Vakfolt podcast Facebook oldala és a Facebook-csoportunk A Vakfolt podcast a Twitteren A Vakfolt Patreon-oldala (új!) Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt az Apple podcasts oldalán A Vakfolt a Spotify-on A Vakfolt

Rácz Viktória tér vissza a podcastba, hogy a vendég évadban közösen pótoljunk egy fontos hiányosságot. Billy Wilder legendás filmográfiájának a legfontosabb darabjai közül az utolsót is kipipálhatja már: ez pedig a The Apartment, vagyis a A legénylakás. Főszerepben Jack Lemmon és Shirley MacLaine. Billy Wilderre elsősorban forgatókönyvíróként gondolunk - vajon miért csapott fel rendezőnek? Milyen újdonságokat figyeltünk meg A legénylakásban a korábbi évtizedeket domináló screwball comedykhez képest? Mitől izgalmas karakter Jack Lemmon Buddyja és Shirley MacLaine Franje? Melyek Wilder legelmésebb dialógusai? Mit tudunk meg a kapitalizmusról és a korszellemről A legénylakásból? Linkek Viki cikkei a Filmtekercsen A Vakfolt podcast Facebook oldala és a Facebook-csoportunk A Vakfolt podcast a Twitteren A Vakfolt Patreon-oldala (új!) Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt az Apple podcasts oldalán A Vakfolt a Spotify-on A Vakfolt a YouTube-on A főcímzenéért köszönet az Artur zenekarnak Viktória a Twitteren: @vikt

A múlt héten Andrej Tarkovszkijtól pótoltunk egy fajsúlyos darabot, ideje rápihenni a Pixar könnyed szórakozást nyújtó filmjével. Vagy lehet rajzfilmről is annyit beszélni, mint az Andrej Rubljovról? Ez a Cars, vagyis a Verdák 2006-ból, John Lasseter rendezésében, és Nagy Szabolcs tért vissza, hogy felfejtsük ennek a történetnek minden rétegét. Ezt az adást is ott kezdjük, ahol a többi vendégünk kedvencével kezdtük: ki mikor látta először a filmet, és miért lett fontos film a számára? Mi a Verdák viszonya a nosztalgiával? És mi a műsorvezetőké? Hogyan mesél a fiktív, kocsiklakta világ Amerikáról és a kapitalizmusról? Sikerül-e megismételni a Toy Story 2 bravúrját, amelyben gyerekeknek fogyasztható módon mesélt felnőtt témákról Lasseter? Miért működnek Rany Newman extradiegetikus dalai? Mi az isten az az extradiegetikus? Milyen lenne egy David Cronenberg féle Verdák? Linkek Keresztény Kultúra a Facebookon A Vakfolt podcast Facebook oldala és a Facebook-csoportunk A Vakfolt podcast a Twitteren A Vakfolt Patreo

A vendég évadunkba Andrej Tarkovszkij filmjét is beszavazták a támogatóink. Az Andrej Rubljov egy történelmi jelentőségű, orosz egyházi ikonfestő életén keresztül mesél a jelenkoráról. A témái miatt a filmet Nagy Szabolcs társaságában pótoltuk. A körülményesen megjelentetett filmet először 1966-ban láthatták a moszkvaiak, majd 1969-ben Cannes-ban a nemzetközi közönség is megtekinthette, és a film el is nyerte a FIPRESCI-díjat. Megnézzük, hogy hol helyezkedik el Tarkovszkij meserműveinek özönében az Andrej Rubljov: már fiatalon is olyan kiforrott rendezőt látunk, mint a tavaly nyáron megtekintett Solarisban? Mennyit változott a rendezői stílusa a két film között? Utánajárunk a hányattatott sorsú premiernek is: miért kellett újravágni az Andrej Rubljovot, és milyen változatai léteznek? Vajon mi lehet az oka, ha a rendező is a jobban megvágott verziót preferálja? Beszélünk a film hat felvonásos cselekményéről is: milyen történelmi korszakot ölel fel, és mit akar ezzel bemutatni az orosz társadalomról Tarkovszkij

Mennyire állják meg a helyüket ma a gyerekkori kedvenceink? Ezt a kérdést teszi fel a héten vendégünk, Farkas Balázs. Mindenkinek vannak filmjei, amelyeket annyiszor megnézett, hogy már nyúlni kezdett a VHS-szalag, és egymásnak idézték a sorokat a barátaival, családtagjaival. Ilyen volt Balázsnak a Coming to America, azaz az Amerikába jöttem, amellyel 1988-ban Eddie Murphy a szó szoros értelmében véve megkoronázta a nyolcvanas évekbeli sztárságát. A rendező John Landis. Megnézzük, Eddie Murphy karrierjében mikor érkezett ez a film, milyen ellentmondásos körülmények között landolt a projekt az ölében. Mennyire vicces mai szemmel az Amerikába jöttem? Mennyire vicces a mindig fejedelmi James Earl Jones? Mi lett Arsenio Hall-lal a film után? Megvitatjuk, működik-e a romantikus szál, és működik-e a szegényes queensi közeget külső szemlélőként bemutató premissza. Linkek Az Epik.hu, ahol szuperjó műfaji filmes cikkeket olvashattok Farkas Balázs könyvei Balázs Patreon-oldala A Vakfolt podcast Facebook oldala és a Fa

Farkas Balázs a következő vendégünk, aki eljött hozzánk, hogy pótolja egy hiányosságát. A vendég évad mostani részében a Once Upon a Time in the West, vagyis a Volt egyszer egy vadnyugat a témánk 1968-ból, Sergio Leone rendezésében. Miért különösen fájó hiányosság a film Balázsnak? És milyen élmény, ha az ember moziban láthatja? Leone ekkor már túl volt a dollár-trilógián, mégis visszatért a műfajhoz, amely világhírűvé tette. Mit tudott még elmesélni a western zsáneréről? Végigmustráljuk a meggyőző szereplőgárdát is Charles Bronson névtelen igazságtevőjétől kezdve Jason Robards szürke moralitású Cheyenne-jén és Claudia Cardinale hasonlóan kiismerhetetlen Jilljén át Henry Fonda fekete ruhás, velejéig gonosz Frankjéig. Ki az igazi főszereplője ennek a történetnek? Kit kedveltünk meg a legjobban? A film kapitalizmusról alkotott képe sem maradhat érinthetetlen, ahogy nem megyünk el szó nélkül a legendás egysorosok és persze Ennio Morricone operája mellett sem. Linkek Az Epik.hu, ahol szuperjó műfaji filmes cikke

Fega múlt héten pótolta a popkultúra egyik kötelezőjét, most pedig egy másik alapműről tért vissza áradozni. Ez a Toy Story 2, a Pixar harmadik egészestés játékfilmje (haha), amelyet John Lasseter rendezett, és 1999-ben mutatták be. Mitől különleges a Toy Story franchise második része? Valóban ez a legjobb az egész szériából? És hol helyezkedik el a Pixar ranglétráján? Miután a legalapvetőbbeket kibeszéljük, rajzfilmes témát meghazudtoló komolysággal felfeszegetjük a Toy Story 2 összes témáját a nosztalgiától a barátságig. Mi a közös John Lasseter filmje és a késői Mission: Impossible folytatások között? Aztán feltesszük a Pandora szelencéjét kinyitó kérdést: a magyar vagy az eredeti hangok a jobbak? Linkek Vox: Toy Story 2 is the best Toy Story The Ringer: Does Pixar Make Kids’ Movies Anymore? Fanboy híradó, Fega és András tévésorozatos blogja A Vakfolt podcast Facebook oldala és a Facebook-csoportunk A Vakfolt podcast a Twitteren A Vakfolt Patreon-oldala (új!) Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt az

A következő pótlandó vakfoltot a vendég évadban Földi Gábor, azaz Fega biztosította. Ez a film Steven Spielbergtől a Close Encounters of the Third Kind, vagyis a Harmadik típusú találkozások 1977-ből, főszerepben Richard Dreyfuss-szal. A film egy évben érkezett a Star Warsszal, és soha többé nem volt ugyanolyan a mozizás. Az évad korábbi szakaszában sok szó esett az Új Hollywoodról, avagy Hollywood reneszánszáról: hogyan jutunk el tíz év alatt az első tabudöntögető szerzői filmektől a százmilliós blockbusterekig? Megnézzük, Spielberg milyen élet- és pályaszakaszában alkotta a Harmadik típusú találkozásokat, hol tartott ekkor Richard Dreyfuss karrierje. Mennyire szerethető Dreyfuss karaktere? Mennyire kiforrott itt John Williams zenéje? Mit adott a filmhez Zsigmond Vilmos fényképezése? Milyen témákat dolgoz fel Steven Spielberg az ufós történetben? Linkek Vox: Toy Story 2 is the best Toy Story The Ringer: Does Pixar Make Kids’ Movies Anymore? Fanboy híradó, Fega és András tévésorozatos blogja A Vakfolt podc

A vendég évadban újra visszalátogatunk Hongkongba, hogy egy harmadik meghatározó John Woo filmet is megnézzünk a Szebb holnap és a Hard Boiled után. Ez az 1989-es The Killer, azaz A bérgyilkos. Főszerepben Chow-Yun Fat és Danny Lee rabló-pandúr párosa, akik a rivalizálása kölcsönös tiszteletté fejlődik. A filmet vendégünk, Szabó Kristóf választotta.. Kristóf régi kedvence A bérgyilkos, rögtön azzal kezdjük az adást, hogy megbeszéljük, ki mikor látta először, és mekkora hatást gyakorolt rá. Megnézzük, hol helyezkedik el a film John Woo karrierjében, és hogyan változott-fejlődött a stílusa és a hangvétele a Szebb holnaptól A bérgyilkoson át a Hard Boiledig. Mi az, amivel a hongkongi John Woo kenterbe veri az összes pályatársát, de még az amerikai akciófilmeket is? Hogyan lehet fenntartani a néző érdeklődését a mértéktelen vérpermet és lőzápor ellenére? Milyen a két főszereplő, Chow-Yun Fat és Danny Lee? Jók-e John Woo gonosztevői? Linkek Az Epik.hu, ahol szuperjó műfaji filmes cikkeket olvashattok Kristóf cikk

Egy évvel a Bonnie és Clyde előtt járunk, és már elkezdik felütni fejüket az első rendhagyó, progresszív hollywoodi alkotások. 1966-ban Mike Nichols debütáló filmje a Who's Afraid of Virginia Woolf, magyarul a Nem félünk a farkastól, amely nemcsak a nyelvezetével, de a témájával is kicsapta a biztosítékot az épp formálódó korhatár-besorolási bizottságnál. Edward Albee színdarabjának adaptációjában a főszerepet Elizabeth Taylor és Richard Burton játssza. A filmet vendégünk, Szabó Kristóf választotta. Mitől volt tabudöntögető a maga korában a párkapcsolati drámát bemutató színpadi adaptáció? Hogyan került képbe a színházi háttérrel rendelkező Mike Nichols? Megbeszéljük, mit kell tudni a két főszereplőről a karrierjüknek ezen a pontján, és miért volt merészség a két sztártól elvállalni ezt a filmet. Melyek a szövegkönyv legmaróbb sorai, és melyek Mike Nichols legbravúrosabb kameramozgásai? Végignézzük a film rekordmennyiségű Oscar-jelölését, kivesézzük az alakításokat, és hogy milyen filmeket pipált le a Nem fél

1967-ben Arthur Penn rendezése nyitotta meg Új Hollywood kapuit: tabudöntögető témái, antihősei váratlanul érték a Hays Code-hoz szokott nézőket és stúdiókat egyaránt. A Bonnie and Clyde (Bonnie és Clyde) való életből vett karakterei Faye Dunaway és Warren Beatty alakításában egyszerre romanticizáltak és dekonstruáltak klasszikus krimiarchetípusokat. A Vendég évad részeként a filmet Gyöngyösi Lilla választotta. A múlt héten Lilla vakfoltját pótoltuk, ezúttal egy kedvencét néztük meg. Mitől emlékezetes a Bonnie és Clyde? Filmtörténeti mérföldkőről van szó, ennek megfelelően kivesézzük az elkészülésének körülményeit: hogy alakult, hogy majdnem Francois Truffaut rendezte? Hogyan szabatta testre a forgatókönyvet a sztárstátuszú Warren Beatty? Míg versenyt ájuldozunk Faye Dunaway ötven év távlatából sem fakult szexualitásán, nem feledkezünk el két főszereplő törékenységéről sem, ahogy arról sem, mennyi köszönhető mindebből a legendás vágónak Dede Allennek. Mik ihlették a Hollywood reneszánszát elhozó filmet, és mi

A heti epizóddal kezdetét veszi a 2021-es Vendég évad. Minden páros héten a vendégeink hoznak egy vakfoltot, minden páratlan héten pedig egy-egy kedvencüket nézzük meg. Tizenkét évvel a 2001: Űrodüsszeia víziója előtt, valamint az olyan történelmi eposzok előtt, mint a Barry Lyndon, az Acéllövedék, vagy a Spartacus, a legendás Stanley Kubrick olyan szikár krimikkel szerzett magának hírnevet, mint a The Killing, vagyis A gyilkosság 1956-ból. A filmet Gyöngyösi Lilla választotta. Milyen volt Kubrick, mielőtt KUBRICK lett volna? Mennyire kiforrott rendezőként érkezett meg az első egészestés stúdiófilmjével, és hol vannak a nyomai a későbbi megalomániának? És miben nyújtott újat ez a késői noiros krimi? Melyek a hard boiled dialógusokat jegyző Jim Thompson legmaróbb alázásai? Kik a legemlékezetesebb résztvevői a tenyeres-talpas heist-akciónak, és milyen mai sztárokkal lehetne behelyettesíteni őket? Mitől izgalmas Kubrick időkezelése? Linkek Lilla a Bonnie és Clyde-ról Lilla a The Highwaymenről Lilla cikkei a Pr

A 2021-es évet, immár hagyományszerűen, inverz vakfolttal nyitjuk meg, vagyis olyan filmekkel, amelyek nemhogy nem pótolnivalóink, hanem többször is láttuk őket, mint illene. Ezúttal a kedvenc rendezőinktől készültünk egy-egy filmmel: Péter hozta 1987-ből a Coen-testvérektől a Raising Arizona, vagyis Arizonai ördögfióka című filmet, András pedig Terrence Malicktől a The New Worldöt, vagyis Az új világot 2005-ből. A két filmről egy-egy órában beszélünk. A Coen-fivérek az 1984-es Véresen egyszerűvel robbantak be: milyen az, amikor az első sikerük után rögtön "kiárusítják magukat"? És milyen, mikor Terrence Malick a negyedik filmjével learatja Az őrület határán babérjait? Kinek kifejezőbbek a szemöldökei, Nicolas Cage-nek vagy Colin Farrellnek? Elmélázunk azon is, miért nem szerepelt kétszer ennyi Coen-filmben Holly Hunter, és vajon miért nem tudott összecsiszolódni a rendezőpáros a szárnyait bontogató Nicolas Cage-dzsel. És Terrence Malicktől melyik veterán színész zsebében nyílt ki a bicska? Linkek A Vakfolt

Ismét eltelt egy év (de mennyi idő alatt!), ideje listáznunk a kedvenc filmjeinket az idei bemutatók közül. Itt aztán volt minden: elhalasztott premierek, előrehozott premierek, streaming-premierek, filmfesztiválos bemutatók. Mindketten tíz-tíz helyezettet sorolunk fel, és az adás végén hallhatjátok az idei kedvenceinket. A háromórás játékidőt az idei év vakfolt-vendégei színesítik, akik bejelentkeztek, hogy elmeséljék nekünk a saját legjobb filmélményüket. Hallhatjátok, mit szeretett a legjobban Lepp Tünde, Herczeg Zsófi, Mikó László, Varga Ferenc, Klág Dávid, valamint Veres Szilárd és Szabó Kristóf. Linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala és a Facebook-csoportunk A Vakfolt podcast a Twitteren A Vakfolt Patreon-oldala (új!) Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt az Apple podcasts oldalán A Vakfolt a Spotify-on A Vakfolt a YouTube-on A főcímzenéért köszönet az Artur zenekarnak András a Twitteren: @gaines_ Péter a Twitteren: @freevo Emailen is elértek bennünket: feedback@vakfoltpodcast.hu

Elérkeztünk a horrorfilmes évad utolsó részéhez. A közelmúlt egyik legfelkavaróbb alkotásával zárjuk a szezont, ezzel megmártózva a francia extrém horror borzalmaiban: ez a Martyrs, vagyis a Mártírok 2008-ból, Pascal Laugier rendezésében. Az adásban visszatért Herczeg Zsófi, hogy együtt viaskodjunk arról, lehet-e lelkiismeret-furdalás nélkül élvezni a horrort. Az adás elején kicsit összefoglaljuk, mi történt a horrorban az 1999-es Blair Witch Project óta, és miért jelentős a franciák új műfaji megközelítése. Honnan táplálkozik a végtelenül brutális alzsáner, és kik a legjelesebb képviselői? Milyen hírneve van a Mártíroknak? Aztán elkezdünk spoileresen beszélni a filmről, amely számtalan kiszámíthatatlan fordulatot rejteget, de a csavaroknál csak a borzalmakban tobzódik jobban. Melyek a Mártírok legfélelmetesebb jelenetei? Mik a legmegkérdőjelezhetőbb részei? Hogyan értelmezzük a befejezést? Hányféleképp lehet értelmezni a film címét? Linkek A Dot & Line blog A Vakfolt podcast Facebook oldala és a Faceboo

A horror évad utolsó előtti részében 1999-be érkeztünk el, hogy megnézzük a "found footage" alzsánernek vérátömlesztést adó kultfilmet: ez a The Blair Witch Project, amely magyarul az Ideglelés címet kapta. Vendéget is hívtunk az adásba, ő Farkas Balázs szerző, kritikus. A blairi boszorkány után nyomozni induló filmes csapat történetét igen komoly vírusmarketing előzte meg annak idején, amely az egész világot felrázta: megtörténtek-e az Ideglelés eseményei, vagy ez csak egy kamu-dokumentumfilm? Visszaemlékezünk, hogy mi hogyan éltük meg annak idején a film fogadtatását, mennyire dőltünk be a marketingnek. Megbeszéltük, miért megismételhetetlen a The Blair Witch Project sikere, és miért volt ideális időpillanat az emberiség történetében az 1999-es év egy ilyen gerillakampány végrehajtására. Aztán alaposabban is szemügyre vesszük a film történetét és az eszközeit: ma is tud ijesztő lenni a három filmes erdei kálváriája? Melyek a legparább rémisztések? Miért emlékezetes a finálé? Linkek Az Epik.hu, ahol szuperj

John Carpenter nélkül nincs horrorévad. Az 1995-ös kultikus rendezését néztük meg, amelynek címe In the Mouth of Madness, vagyis Az őrület torkában. A főszerepben Sam Neill és Jürgen Prochnow, de felbukkan Charlton Heston is. Az adáshoz vendégünk volt Herczeg Zsófi. A maga idejében óriásit bukott Az őrület torkában, pedig a Jurassic Parkkal épp hatalmas népszerűségre szert tévő Sam Neill nevével futott. Hogy öregedett a film, és mennyire változott a megítélése az utókor számára? Milyen, amikor John Carpenter átmegy full posztmodernbe? Ezúttal milyen rendezői-világítási bravúrokkal hozza ránk a frászt? Hányféle szörnyeteget van képe összeömleszteni egy filmben? Megpróbáljuk kitalálni azt is, hogy miért helyezi ezt a filmet A dologgal együtt az Apokalipszis-trilógiájába a rendező. És vajon hogy lett Sam Neillből a teljesen megkattant horrorok első számú castingválasztása (ld. még Possession)? Hogyan boronálja a történet H. P. Lovecraft és Stephen King kedvenc írói fogásait? Linkek A Dot & Line blog A Vakf

Az 1990-es évekbe érkeztünk, és egy kései, de sok szempontból eredeti slasher horrorral foglalkozunk a héten. Ez a Candyman, magyarul a Kampókéz, Bernard Rose 1992-es rendezése Tony Todd főszereplésével. Az elején megbeszéljük a saját gyerekkori Kampókéz-élményünket: mennyire ivódott be a köztudatba a Kampókéz kitalált legendája, és magunk is megpróbáltuk-e ötször kimondani a tükör előtt a nevét? Kitárgyaljuk Tony Todd impozáns főgonoszát, Virginia Madsen izgalmas főhősnőjét, és persze hogy maradhatna ki Xander Berkeley a beszélgetésből. Mennyire működik Freddy Krueger mitológiájához képest Kampókéz szabályrendszere? Mihez tudtunk kezdeni Philip Glass gótikus filmzenéjével? Linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala és a Facebook-csoportunk A Vakfolt podcast a Twitteren A Vakfolt Patreon-oldala (új!) Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt az Apple podcasts oldalán A Vakfolt a Spotify-on A Vakfolt a YouTube-on A főcímzenéért köszönet az Artur zenekarnak András a Twitteren: @gaines_ Péter a Twitteren: @freev

Az 1986-os Henry: Portrait of a Serial Killer a heti filmünk, amelynek magyar címe Henry: egy sorozatgyilkos portréja. John McNaughton első rendezésében a címszerepet régi kedvenc karakterszínészünk, a szintén elsőfilmes Michael Rooker játssza. Miért intett bennünket óva ettől a filmtől Wostry Ferenc? Mitől kiborítóbb Michael Rooker gonosztevője, mint akár Hannibal Lecter, akár John Doe a Hetedikből? És hogy lehet összehasonlítani a Fogtündérrel, vagyis a szintén 1986-os Embervadász (Manhunter) című Michael Mann-film főgonoszával? Milyen jeleneteket szánt humorosnak John McNaughton? Miért sokkolóbb ez a film, mint A texasi láncfűrészes mészárlás? Beszélünk a szereplők való életbeli ihletőiről is, az adást pedig Michael Rooker szívünknek kedves szerepeivel zárjuk. Linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala és a Facebook-csoportunk A Vakfolt podcast a Twitteren A Vakfolt Patreon-oldala (új!) Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt az Apple podcasts oldalán A Vakfolt a Spotify-on A Vakfolt a YouTube-on A főcím