Golgota Kistarcsa Tanítások

Pál a Római levél első fejezeteiben elég komor és lesújtó képet festett rólunk és bűnös állapotunkról, és bebizonyította, hogy önerőből nem tudunk ezen változtatni. Azonban van kiút, mégpedig Isten kegyelme, ami által elfogadhatóvá tesz minket. A megigazulásunk pedig további "extrákat" tartogat számunkra...

Jézus a követőit tudatosan tanítványoknak nevezte. Utolsó földi szavaival pedig megbízta a tanítványait, hogy tegyenek tanítvánnyá másokat, akik majd megintcsak tanítvánnyá tesznek másokat. Vajon mit jelent a 21. században Krisztus tanítványának lenni?

Az életben sok esetben hasznos az arany középút. Viszont vannak helyzetek, ahol egyszerűen nincs középút, hanem választanunk kell két lehetőség közül. Ebben a fejezetben arról tanulnunk, hogy Isten szemében is összesen két úton válhat egy ember elfogadhatóvá, de a két utat nem lehet vegyíteni, és valójában csak az egyik működik.

A római levél első fejezetei arról szóltak, hogy az ember, legyen akármilyen jó vagy vallásos, nem tud elfogadhatóvá válni Isten szemében. Ez a fejezet pedig arról szól, hogy Isten hogy oldotta meg ezt a megoldhatatlannak tűnő problémát.

Mi a pénzről sokszor "piszkos anyagiakként" beszélünk. Bár az életünkben meghatározó szerepet játszik ez a téma, mégis sokszor kerüljük, és különválasztjuk a hitéletünk "szent" dolgaitól. Vajon mit gondol Isten a pénzügyeinkről? A tanításban hivatkozott 7 részes tanítássorozat: Fóris Tamás (Veszprémi Keresztény Közösség): Isten gazdasági terve

Mire gondolsz, amikor azt hallod, hogy áldás? Tudjuk-e honnan származik, mi a célja, hogyan viszonyuljunk hozzá és hogyan működik az életünkben? Ezekre és további kérdésekre keressük az Igéből a válaszokat, az áldásra vonatkozó, de a mi életünket is alapvetően meghatározó igazságokat.

Sokan azért fordulnak el Istentől, vagy akár a benne való hit gondolatától is, mert csalódnak a hívőkben, hiteltelennek látják őket. Sokszor valóban okot adunk erre, mert nem tudjuk megütni azt a lécet, amelyet magunktól és másoktól elvárunk. Vajon hol a határ a képmutató vallásosság, és a hiteles keresztény élet között, amibe a botlásaink is beleférnek?

Amikor hallunk egy-egy ember okozta tragédiáról, elborzadunk azon, hogy mire képesek Isten teremtményei, és sokszor tehetetlen dühöt érzünk. De hogy gondolkozik Isten az emberiségről? Mi a kulcsa annak, hogy a negatívumok ellenére pozitívan álljunk az emberekhez, önmagunkhoz is?

Amikor egy nagy építkezés elindul, mindig fontos mozzanat az alapkőletétel. Bár ez legtöbbször szimbolikus, az alapnak, amelyre az épület épül majd, nagyon fontos szerepe van. Te mit szeretnél építeni az új évben? Gondolkozzunk együtt azon, hogy tudunk ennek megfelelő alapot letenni!

Amikor 40 éves pusztai vándorlás után Izrael népe végül átkelt a Jordánon, hogy birtokba vegye az ígéret földjét, emlékköveket raktak le, hogy később se felejtkezzenek el Isten hűségéről. Ahogy átkelünk az új évbe, kövessük a példájukat, emlékeztessük magunkat mindarra, amit Isten tett értünk idén is!

"A kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a sarokkő" - idézte Jézus Ézsaiás prófétát. Jézust már a születése előtt és röviddel utána is megvetés érte, és később is elutasításban volt része. Mégis ő volt a legfontosabb része Isten tervének, és a szegletkő, amely a mai napig stabil alapot ad az életünknek, ha rá építkezünk.

Közelednek az ünnepek, amikor előtérbe kerülnek az igazi értékek, mint a szeretet, a család és Isten megváltó szeretete. Néha azonban nehéz erre ráhangolódni, talán éppen azért, mert terheket cipelünk magunkkal. Mi lenne, ha bizonyos terheket nem vinnél magaddal sem az ünnepi időszakba, sem az új évbe?

Lehet, hogy nem is attól lesz igazi az életünk, hogy kerüljük a nehézségeket és megpróbáljuk bebiztosítani a személyes kényelmünket?

Mindannyiunknak vannak kéréseink, vágyaink, elvárásaink Jézus felé. Te mit válaszolnál, ha feltennék neked ezt a kérdést: Mit vársz Jézustól? Azt, hogy hozzon ki a nehéz helyzetből, amiben éppen vagy, esetleg adjon tanácsot, hogy éld az életed, netán egyszerűen csak tegye meg, amit akarsz? Jézus valójában sokkal jobban tudja, mire van szükségünk, mint saját magunk. Ez a tanítás arról szól, mit akar valójában adni Jézus.

Másfél év után az Apostolok Cselekedetei könyv végére értünk. Valójában azonban ez egy lezáratlan könyv, a ma napig íródnak bele újabb és újabb történetek. Vajon mi történt Pállal miután megérkezett Rómába? És mit tanulhatunk a könyv utolsó szakaszából?

Minden jó, ha jó a vége. De vajon hogy tudjuk ezt a hozzáállást megőrizni, akkor is, amikor éppen úgy tűnik, hogy egyik baj a másikat követi?

Amikor valaki stresszes, sokszor az étvágya is elmegy. Az étkezésre általában szeretünk nyugodt körülmények között sort keríteni. Vajon hogy tudott Pál egy szétesőfélben lévő hajón, amely tizennégy napja sodródott a viharos tengeren, leülni és nekilátni lakomázni?

Amikor rossz döntést hozunk, és éppen aratjuk a következményeket, általában mindig felbukkan valaki a történetben, aki arra hivatkozik, hogy ő bizony előre megmondta. A Biblia jó híre viszont az, hogy bár Isten gyermekeiként mi is hozunk rossz döntéseket, bizonyos dolgokat Isten is előre megmondott, és ezért biztonságban érezhetjük magunkat.

Esküvőkre gyakran utalunk úgy a köznyelvben, hogy a pár kimondta egymásnak a boldogító igent. És bár ez az igen nagyon-nagyon fontos, az mégis kérdés marad, hogy mi az, ami az életben elhozza az igazi boldogságot. Lehet, hogy éppen egy másik igen?

A sportversenyek, szépségversenyek és más megmérettetések győzteseit és az életben sikeres embereket általában csodálat veszi körül. Amikor meglátunk egy ilyen embert, azt mondjuk, hogy neki bejött az élet. Jézus azonban felkavarta az állóvizet, amikor azt mondta, hogy mit számít, ha valaki az egész világot is megnyeri, de a lelkében kárt vall. Ebben a fejezetben arról tanulunk, hogy lehetünk valóban az élet győztes oldalán, akármilyenek is a körülményeink.